Izgalmas kártyavetési gyakorlat

Van egy kedves tanítványom, aki amúgy nem az, csak most, míg kártyavetést tanul tőlem. :) Legelőször a horoszkópját láttam néhány éve, mert asztrológiai tanácsot kért tőlem, úgyhogy azóta tudom, hogy ő mennyire közel van a látható világon túli világhoz – csak éppen ezt nem hiszi el. Illetve de, tudja, csak még mindig felülbírálja elmével.

Most, hogy elkezdtünk kártyavetést tanulni, amit szívesebben nevezek úgy, hogy értelmezni a kártyák által mutatott energiákat, újra előtérbe került ez az ő „problémája”, méghozzá fokozottan. Mert tudatalattija eddig többnyire álmai útján üzent, ébrenlétben gyakran elnyomja megérzéseit, ám a kártya ismét szembesíti vele. Intuíciója tökéletes, már csak az elméjét kéne eldobni – szó szerint –, hogy hagyja , engedje működni azt a végtelen, kiterjedt énjét, aki ő valójában.

Volt egy álma egyszer: az Univerzumban utazott valahonnan valahová, nem emberi lényként. Egyszerre megpillantotta a Földet, és bár annak ellenére, hogy jött a súgás: NE!, mégis itt landolt. Ez az álma megértette vele, hogy miért érzi már gyermekkora óta idegennek itt a Földön magát, miért nem találja a helyét, és miért érzi szűknek az emberi létet.

Azt kérdezte ma: „meg lehet kérdezni a kártyától, hogy…” - és itt álljunk is meg egy pillanatra. Minden tanuló felteszi ezt a kérdést, újra és újra. És én újra és újra elmondom, hogy IGEN, A KÁRTYÁTÓL MINDENT MEG LEHET KÉRDEZNI, nincs olyan, amit nem. A kérdés inkább az, hogy tudjuk-e értelmezni a választ. Többnyire igen, de mivel az emberi egó mindig ott figyel ugrásra készen, van, hogy annak befolyása miatt nem tudjuk jól értelmezni, vagy nem a valóságot közvetítjük. Velem is előfordult, hiszen én is tanuló vagyok ezen a pályán, és az is maradok. Óriási gyakorlat, és tudatosság kell, hogy az ember az egóját a háttérbe parancsolja – bár ezt minden egyes alkalommal, minden kártyavetési gyakorlat előtt megtesszük, több-kevesebb sikerrel. Mert sose feledjük az egót nem könnyű kicselezni. Az mutatja mekkora hatalma van fölöttünk, mikor azt hisszük, hogy egótlanná tudunk válni…

Szóval a kérdés, amire a kártyától választ vártunk – és persze máris rossz a megfogalmazás, hiszen nem a kártya válaszol, ő csak egy médium, azaz közvetítő –, hogy ez az álom vajon tényleg a valóság-e? Tényleg egy nem földi lény volt-e, aki valamiért úgy döntött, útját megszakítva a Földön landol?

Keverd össze a lapokat, közben hangolódj a kérdésedre, egót háttérbe, függöny lehúz, ne befolyásolja a lapjárást a gondolat, hitrendszer, vágy, félelem, egó… csakis az igazat, a tiszta igazat szeretnénk tudni… Néhány lap keverés közben kiesett a kezéből. Amelyik lap képpel felfelé esik le, azt figyelembe vesszük, amelyik képpel lefelé, azt nem. A négy lap képpel felfelé landolt. Én jelentőséget tulajdonítok a kiesett lapoknak, mert úgy vélem, ilyenkor szinte sürgető a válasz, jajdejó, hogy végre már megkérdezted, igen, igen, igen! (Vagy: nem, nem, nem!) Tehát annyira sürgős a válasz, hogy nem is váratik meg, míg kirakjuk, hanem már maguktól kiröppennek a lapok.

A négy lap a következő volt: Bosszúság, Betegség, Lelkész, Kevés pénz.

Mivel a kérdés nem szokványos, és általános, mint például, hogy mikor találom már meg a szerelmet, mi lesz a párkapcsolatommal, mikor leszek már milliomos, találok-e munkát, mire számíthatok az egészségemet illetően, hanem magasabb szellemi szintekre evezünk az anyagi világból, így más szinten értelmezendők a lapok is. Általában a kezdő tanfolyamon nem is nagyon megyünk ezekbe a dimenziókba, csak azon tanulókkal, akik spirituálisan magasabb tudatminőségekben vannak. Ez úgyis kiderül, hiszen ha feltevődik egy ilyen kérdés a tanuló részéről, akkor feltételeződik, hogy a válasz is megértődik majd.

Tehát nem egy igent vagy nemet vártunk a lapoktól, hanem biza el kellett gondolkodni rajta, hogy ez a négy lap együtt mit jelenthet.

A bennem megjelenő képről sosem tudhatjuk meg, hogy a valóság-e, vagy annak egy szelete. Mivel azonban nem hiszek a véletlenekben, és tudom, hogy ezek a képek, különösen szellemi tevékenység, elmélyülés közben túlnyomórészt rendben vannak, elmondtam amit látok.

Egy korábbi földi élet alkalmával történt valami, tett valamit, amely bosszússá, boldogtalanná tette, amelybe gyakorlatilag szinte, vagy akár teljes mértékben belebetegedett. Tett valamit, ami bűntudattal töltötte el, talán hirtelen haragból, vagy hirtelen ötlettől vezérelve, amit később megbánt. Azt tudjuk, hogy az ember önbüntetésben van, és ha neveltetésével ellentétes dolgot cselekszik, vagy a társadalmi normák ellen vét – hacsak nem pszichopata –, ez elindítja a bűntudat folyamatát. Van, hogy tényleg belebetegszik az ember a bűntudatba, van, hogy látszólag túllendül rajta, van, hogy egész életében nem tudja feldolgozni, és van, hogy nagy tudatossággal fel tudja oldani – ez a ritkább. Többségünk kiválóan elfetreng a saját bűntudatában, ezzel mérgezve egész életét, büntetve magát korábbi tetteiért.

Azt láttam, hogy ezért a bűntudatért jött vissza, mintegy vezeklésképpen, feloldozásért. Ám ez a földi lét túl szűk neki, minden szempontból bezárva, lefojtva érzi magát. Ezt a szűk-ség érzést megerősítette.

Feltettünk egy újabb kérdést: hogyan tudná a hátralévő életét boldogabban, elégedettebben tölteni, ha már egyszer idehozta magát… mit kellene tennie, hogy ezt a szűknek érzett földi létét kiterjedtebben tudja megélni?

A válasz az Állandóság lapja volt.

Ő – egyrészt – Isten szeme. Maga a kiterjedtség, a hit, az Univerzummal való együttrezgés, az életfeladat megélése. Azaz: legyen hited! Csatlakozz az „égiekhez”, a magasabb valósághoz, a szellemiséghez, a láthatón túli valósághoz. Fogadd el, hogy az vagy aki – amiről írtam az elején, hogy ő valóban közel van a tisztánlátáshoz –, legyen hited, engedd magad teljes fényedben ragyogni, engedd meg a kiterjedtséget. Hidd el, hogy az vagy, Aki! És valóban: tudja, hogy ő blokkolja saját magát, és persze a gyermekkori kondíciók… A kishitűség… ezen kell felülemelkednie, és az a szűk-ség, amit megél itt a földön, az emberi létben, átválthat a tudatosan megélt határtalanságba.

Nem egyszerű kártyavetési gyakorlat volt, pláne egy kezdő kártyavetőnek, de akinek van hozzá érzéke, az érzékelések egyre szélesebb skáláját tapasztalhatja meg a kártya segítségével.

És nekem is nagy élmény ilyen gyakorlatokat, tapasztalatokat megélni. Tanítva tanulunk, egymás által. :)

Nincsenek hozzászólások

Válasz